Papírország

Papírországban
élünk. Papíron születünk, és halunk meg. Papíron házasodunk. De ha emberi
kötelékről nincs papír, s ebből a kapcsolatból gyermek születik, két papír
kell, hogy a gyermeknek papírja legyen. A kórházból, melynek papírja van, végre
hazaviheted a gyermekedet a papírházba. Beíratod nemsokára bölcsödébe, mert hát
valamikor vissza kell mennie anyának is a papírgyárba dolgozni. A bölcsödében,
s később az óvodában papírt adnak arról, hogy a gyermekedet őrzik. Aztán jönnek
az iskolaévek, ahol a gyerek megtanul a papírral bánni. Az általánosban minden
félévben papírt kap a teljesítményéről, s pár év múltán egy papírral bocsátják
ki a kapun a papíréletbe. Aztán tovább tanul, gyűjtve az újabb és újabb
papírokat, míg végül ő is beáll a papírgyárba dolgozni. Nem sokára találkozik
valakivel, s összekötik életüket, amiről papírt kapnak. Papírházat vásárolnak,
gyermekük születik, amiről papírjuk lesz. Nem sokára a szüleik meghalnak.
Halotti papír, örökösödési papír, és örökölnek is egy csomó papírt.

 

Papírból áll az
élet. A végén kitörölhetjük vele.

 

Megosztom
Facebook Twitter Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .