Reklám

Szeretem a macskákat, bár a mieinkről sosem írok. És szeretem az IKEA bútorait is. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy ez a reklám megfogta a szívünket.
100 macska egy IKEA áruházban, éjszaka.

 

 


Reklám

Egy kis újítás a blog hírdetéseiben. Mától megszünt a vatera reklámja. Helyette december 20.-ig egy olyan akciót reklámozok, mely a moly.hu a Jaffa kiadóval közösen hozott létre. A dolog roppant egyszerű. Minden nap egy új könyvet lehet megrendelni, 30% kedvezménnyel. Az árban benne foglaltatik a szállítási költség is, belföldön. És hogy egy kis plusz is legyen a dologban, a kiadó vállalta, hogy névre szólóan dedikáltatja a könyvet a szerzővel.

A könyvek listáját itt találod. S hogy ebből nekem mi hasznom? Elárulom, hisz nem titok. Ha a fenti “Ér a neved! Ma éjfélig” szövegre kattintva, azon keresztül rendeled meg a könyvet, 5% jutalékot kapok. Tehát mindenki jól jár. Tessék, csak tessék! Sorján, csak sorján!


Update: A jobb oldali menűben, “A mai akciós könyv” menüpont alatt található a napi megrendelhető könyv.

 

 


Szolgálati

Kicsit meguntam az oldalsávban terpeszkedő képeket. Nem akarom teljesen átépíteni a blogom. Sőt! Jó ideig nem fogok hozzá nyúlni a sablonomhoz. Így szeretem, ahogy van. Hála érte Skinnedéknek. Bár olykor kacérkodom a gondolattal, mikor szép blogokat látok, de nem lesz mostanában átépítés.

A lényege ennek a bejegyzésnek annyi lenne, hogy ha valaki szeretne nálam hírdetni, az maximum 300×300 pixelben megteheti, előzetes egyeztetés után. Bár a paypal sem jött be anno, úgy hiszem, ilyen formán sem lesz pénzem egy laptopra, vagy egy nagyméretű pendrive-ra. De ha meg sem próbálom…

Az alábbi képen meg lehet tekinteni, hova is kerülne a reklám. Addig is, el vele.

Kiadó reklámfelület előnézet

 


Reklám

Látta valaki, hogyan promózza a tv2 a Tomb Raidert? Valami vezéregér nézi a csajt egy monitoron, és nagyokat csámcsog közben. A Bridget Jones-t is így reklámozták. Számomra ez azt jelenti, hogy a tv2 elkötelezte magát a bunkók mellett. Kell nekem ilyen szart néznem.


Sörreklám játék

Emlékeztek még a Soproni sörreklámra? Nos, akkora hatása van, hogy már játék is indult a bloggerek között. A szabály egyszerű: A sörreklám szövege a következő! Ezt kell átírnod! Aki még nem látta volna az eredeti reklámot, az itt megnézheti: itt.

Nekem most nincs agyi kapacitásom egy ilyen szöveg megírásához, de akit érdekel, az keresse fel automaton_aliza blogját.

 

 

 


Kár érte

Eperke hívta fel a figyelmem erre a reklámra. Tetszik, mert csupa pozitívumból áll. Csak az tölt el csalódással, hogy egy nyomorult sörről szól (bocsánat, antialkesz vagyok).


Ha országimázs-építésre, meg magyarságtudat ébresztésre használnák, nem lenne semmi bajom vele, mert tényleg jó a szöveg, jól beszél a srác. Szóval, ha nem vesszük észre a végén azt az üveg sört, egy nagyon jó reklám lenne az országnak.

 

 


Anyázzunk!

Tudjuk, mostanában sajnos, csakis brutális reklámeszközökkel lehet a társadalom figyelmét bizonyos problémákra fordítani. Ilyen például a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének hirdetése a budapesti parkolóautómatákon. De említhetném a Rex kutyaotthon plakátjait is. Külföldön már elterjedt az olykor megborzongató kampányfilm. Ilyen korban élünk. Majd minden héten halálra gázolnak gyerekeket a zebrán. De a hirtelen felháborodáson kívül, nem sok mindent tesz még az sem, akinek feladata lenne a biztonságos közlekedés. Még a közlekedők sem.

Az alábbi plakát jutott eszembe akkor, amikor egy szirénázó mentőautó alig bírt elmenni egy tapló autós miatt. Én például a mentőkre, ezt a feliratot raknám fel: "Lehet, hogy éppen a Te anyádért megyünk!".

És Te, miért anyáznál? Finomabban szólva, mire, és hogyan hívnád fel a társadalom figyelmét?

(Foto: Homar.hu)


Írok,avagy önfényezés-Márkhü(lye)ség

 

Cimkéket hordunk magunkon.






Márka. Izgalmas szó. De elvesztette a jelentőségét. Védjegy. De mitől véd?



Nagydarab fickó nyitott szájjal rágózik a padon, "susogósban" és
edzőcipőben, fején valami napszemüveg (ki tudja,milyen márka, ha
az),nyakában kilós fuksz. Mellette hasonszőrű társa köpködi a tökmagot.
Feszítenek, mint pók a lucernásban.-Figyejjé! Ez a dzsoging adidas,
éted. Ötven ruppó vót. A csukám nájki, az meg harmic, a bokámon a
térdzokni meg puma. Na, caklipakli egy százas van rajtam,éted. A
tökmagos fickó elismerően nézi a rágózó ruházatát.
-Fasza! – köpi ki a szót egy tökmag héjjal együtt.



Ennyit is ér a márkajelzés. Mert lehet, kínainál bevásárolt, potom
tízezerért, s eladja magát "állat-fazonnak", villognak rajta a
márkajelzések.
De mi szükség feliratokra a ruhánkon? Mit hirdetünk?
Érdekel valakit manapság, hogy milyen fajta cipőben, nadrágban járnak
az emberek? Vagy így akarják kompenzálni a kisebbségi komplexusukat?
Régen, mikor megnyílt az első Adidas bolt a Váci utcában, és hosszú sor
kígyózott már reggel, nyitás előtt a boltnál, és mindenki kíváncsian,
vágyakozva állt meg a kirakata előtt, még volt "értelme", jelentése a
márkának. (Megjegyzem, akkoriban nyílt az első amcsi gyorsbüfé pár
utcával arrébb, és szintén hosszú sorok kígyóztak a sült krumpli és
kóla után ácsingózók, s akkor még elit munkának számított ott
dolgozni.)


De vannak olyan emberek, akik
emblémákat hurcolnak magukon, mintha bizony attól jobbak, nagyobbak
lennének a világ szemében. Így veszítik el egyéniségüket, beleolvadnak
a sablonosságukba. Végül rosszul érzik magukat a bőrükben, és nem
tudják, mi a bajuk, ha ugyanaz a ruha jön velük szemben az utcán, ki
tudja hányadszorra. És mitől van mindez? Mert elhitetik az emberekkel,
hogy így kell, ilyennek kell lenned, és ez a menő. Személyiség-irtás.
Ez is ugyanaz, mint a többi. Ingyenreklám.