Rajz

Januárban a születésnapomon vettem egy Faber-Castell tűfilcet, mert szerettem volna az akvarelljeimen élesebb kontúrokat. Akkor kezdődött.
Azóta töretlenül, majd’ minden nap rajzolok. Mindig is tetszettek a tűfilccel, tintával rajzolt képek. A technika ahogy árnyékolnak, kontúroznak vele, és ahogy a képeket általában akvarellel kiszínezik. Ki csak egy-egy részletet, ki az egész képet.
Vettem egy vázlatfüzetet, és még pár filcet, ceruzát, vonalzót… és elkapott a gépszíj.
Főleg munkában rajzolok sokat. Egyik nap úgy éreztem, valami hiányzik a képemről. Egy kis szín. De mivel színezzek? Elkezdtem felkutatni a benti fiókjainkat, és ráakadtam pár szövegkiemelő filcre. Így született például az éjszakai utcát ábrázoló rajzom. Nevetve meg is jegyeztem, hogy a szövegkiemelő az én akvarellem.
Otthon elkezdtem kísérletezni vegyes technikával. Tűfilccel megrajzoltam, akvarellceruzával színeztem a képeket. Volt, ahol túlzásba estem.
Közben folyton keresem az újabb eszközöket.
Nem voltam megelégedve az első füzetemmel, mert B5-ös méretű, amit kissé nagynak ítéltem. Főleg, miután rajzoltam pár A5-ös rajzlapra, keresni kezdtem ezt a méretet. Végre, nagy örömömre, találtam, egész jó áron, egy 100 lapos, spirálos tömböt.
Közben vettem egy Micron tűfilc-készletet az ebay-en. Bővült a palettám.
Aztán kezdtem úgy érezni, hogy egy-két képemen nem ártana pár szín. Elkezdtem keresni-kutatni, mit használnak a “nagyok”. Olyan szín, és típuskavalkádba futottam bele, hogy nem győzöm kapkodni a fejem. Most ott tartok, hogy színesből van 3-3 Touch, Promarker alkoholos, és hét darab Zig akvarell filc.
Igen ám! De átütnek a rajztömböm lapjain…
Kicsit mindennapossá vált, hogy ha nem rajzolok, akkor színes filcekkel kapcsolatos videókat nézek, és ebay-en keresek, mert itthon kicsi a választék, vagy nagyon drága.
Mániákusan hangzik? Az is. Néha már én is unom.
Jó lenne egy leírás, hogy “ha ilyen, és ilyen filccel dolgozol, akkor ilyen, és ilyen papírra, füzetre van szükséged”. Persze normális áron, ha lehet.
Kellene már egy rutin, vagy hogyan is  hívják, hogy ha kipattan a fejemből egy ötlet, akkor csak nyúljak a megfelelő eszközökhöz, és ne kezdjek azon morfondírozni, hogy ha ezzel rajzolok, ahhoz nem jó ez, vagy az a papír, akkor meg mire, hogyan?

“Mostan színes tintákról álmodom”

Mindig önmagam tanultam arról, ami érdekelt. Így ismerkedtem meg a Photoshop-al, Gimp-el, Inkscape-el. A rajzzal sincs másként. Inspirálódom a Pinterest-en, technikákat lesek el a YouTube-on. Közben keresem a nekem tetsző stílust, illetve próbálom megtanulni azt.
Próbálkoztam ember, illetve karakterábrázolással, de rá kellett jönnöm, hogy nem az én műfajom. Biztos meg tudnám tanulni az emberi test arányait, de nem érdekel.
Ami tetszik, az az úgynevezett “urban sketching”. Azaz épületek “leskiccelése”. Megragadnak azok a képek, ahogy a lehető legegyszerűbben, néha nem is túl egyenes vonalakkal, képesek lerajzolni egy-egy házat, utcarészletet. Ezt a stílust szeretném elsősorban elsajátítani. Szeretem a hangulatát.

Urban sketching

Rajz: Gérard Michel