Fedora

Nem, most nem kalapról lesz szó.
Van nekem ez a mániám, hogy normális, és lehetőleg ingyenes megoldást keresek az operációs-rendszerek terén. Így van otthon céges, a laptopon meg gyári XP. Ha jól belegondolunk, idén lett tíz éves ez a rendszer. Ideje hát a cserének. De mire? Otthon csakis Windows jöhet szóba, így amíg nem tudok egy rendes Windows 7-et venni, marad a régi. Na de a laptop? Úgyis le akartam törölni az egészet, mert már nagyon belassult. Itt volt a lehetőség, hogy végre linuxot telepítsek rá. Első gondolatom természetesen az Ubuntu volt. De valamiért meg sem nyekkent benne a lemez (aztán kiírt valamit piros betűkkel). Erről a disztribúcióról letettem. Nem örökre, mert otthon egy merevlemezen láthatatlanul figyel egy. Nosza, gugli a barátom, rákerestem, hogy az én jó öreg Cerkámra mit ajánlanak. Így találtam rá a Fedora nevezetű linuxra.
Gyorsan felment, minden szó nélkül. Aztán már csak a szükséges programokat kellett beszerezni. De ez is pár perc volt csupán. Lett egy működő, egyszerű, és gyors rendszerem.
A következő lépés, hogy összeismertessem a Fedorát a Samsung Galaxy S-emmel. Ez kissé nehéz feladat volt, de megtaláltam rá a megoldást. Ugyanis hiába linux rendszer az Android, attól, hogy rádugom a laptopra, fel sem ismerik egymást. Mivel nem én lehetek az egyetlen, aki hasonló problémával küzd, leírom a menetét. Nem nehéz.
Tehát Galaxy S-ről beszélünk, ugyebár:
Beállítások – Vezeték nélküli és hálózati – USB beállítások – itt be kell jelölni a “Háttértár” pontot. Rádugom a linuxos gépre. A telefonon megjelenik a kis zöld Android, alatta egy gomb: “USB-tároló csatlakoztatása” felirattal. Rányomunk, és a gépünkön máris megjelenik egy ablak, amik a telefonon tárolt mappákat mutatja.
Sajnos az még nem jutott eszükbe a gyártóknak, hogy linuxhoz is írjanak telefon-szinkronizáló programot. Így “csak” a fotóinkat, zenéinket, videóinkat pakolhatjuk ide-oda. De már ez is valami.

Ez a Fedorám asztala

 


Hiba

Minap megmakkant a Galaxy S-em. Nem nagyon, csak a micro Sd-kártya szált el, érthetetlen módon.
Este teljesen lemerült a telefon, így kikapcsolt állapotban felraktam éjszakára a töltőre. Reggel bekapcsoltam, nem tűnt fel semmi. Aztán elkezdtem vele netezni. Egyszer csak lefagyott, majd kikapcsolt. Miután újra indítottam, kiírta, hogy a memória kártyát nem tudja olvasni. Eltűnt egy jó pár alkalmazás, köztük mind a három Angry Bird játék, és a Market program a régi felületével jelentkezett. A telefonban (nem a SIM kártyán!) tárolt nevek, telefonszámok nem jelennek meg. (Azok is az SD-kártyán vannak?)
Így nincsenek hívó csoportok, és a külön csengőhangok is eltűntek.
A kártyán egyébként rajta voltak az előző, Nokia telefonomról elmentett fotók is. Keresnem kell egy micro SD-kártya olvasót.

 


Droid programok

Majdnem egy éve annak, hogy megvettem a Droidot, és nem bántam meg. Nagyon hasznos kütyü.

Psztrnk kolléga listáján felbuzdulva, gondoltam én is megosztom a kedvenc androidos programjaimat, csak úgy a teljesség igénye nélkül:

  • Aldiko e-book olvasó program. Az egyik leghasznosabb útitárs. Tele van a bendője Terry Pratchet könyvekkel.
  • Bp Menetrend. Másik hasznos útitárs. Mindig tudom, mikor jön a következő busz, és így eldönthetem, sétálok egy megállót, vagy megvárom helyben.
  • Passziánsz. Ha úgy döntök, hogy inkább várok.
  • Tweet Deck. Így mindig kéznél van a Twitter.
  • Foursquare. Hogy én legyek kéznél.÷)
  • Angry Birds. A legjobb játék. Bár hamar megunom, ha már tizedszerre sem tudom az összes malacot kinyírni az aktuális pályán.
  • Picplz. Szép effektekkel lehet fotót megosztani.
  • Google Naptár. Ha a gépemen bejegyzek valamit, a telefonomon is megjelenik.
  • Google Mail.
  • Google Reader.
  • Google Maps. Bár ha offline-ban akarom használni, idegtépő.
  • Jegyzet. Különféle feljegyzett információhoz, más-más színű hátteret lehet beállítani.
  • Witiz Weather. Hogy tudjam, milyen idő van odakint.
  • Waze. Most ismerkedem ezzel a közösségi gps alkalmazással. Jobb,mint a Google Maps. Pl. gyorsabban talál műholdat.
  • Miso. Itt jegyzem, hogy melyik sorozat, hányadik részénél tartok.

Ezen kívül van pár játék, és program amit letöltöttem, aztán vagy kipróbáltam, vagy nem. Eperke játszik egyik-másikkal. Jó dolog az android.


Melyik?

Mióta megvettem a Droidot, nézegetem hozzá a tokokat. Bár a boltban az eladó azt mondta, szerinte semmi szükség rá, mert például ő úgy használja a dolgait, ahogy vannak. Számomra ez nem mérvadó. Meg aztán az vesse rám az első követ, aki még nem ejtette el a telefonját. Az efféle cuccokat védeni kell. Ez olyan, mintha lenne otthon a falon egy Van Gogh-om, és nem tennék rácsot az ajtóra.
Itthon elég csekély a választék szilikon-tokokból, így rávetettem magam az e-bayre. Ha már van itthon is (bár eddig is elérhető volt). Itt viszont akkora készlettel találkoztam, hogy szinte dúskálok. Van sima több színben, ördögi (ez tetszik, csak a szarva szúrná a zsebem), prizmás, csajos, picsás, szakadt, tésztaszűrős, virágos, szolíd virágos. Csak tudnék választani.

Ördögi tok

 


Droid

Csütörtökön, jól megrágva magamban, 20.000 forintért, és két évvel az életemből, eladtam a lelkem. Vettem egy Samsung Galaxy S telefont.
Elég nagy beruházás ez, ahhoz képest, hogy eddig vagy barátoktól kapott telefonom volt, vagy úgy vettem készüléket, hogy levásároltam a szolgáltató által biztosított kedvezményt. De most nem bírtam magammal.

Az első tapasztalatom az android renszerrel kapcsolatban az, hogy tetszik, és gyorsan meg tudtam szokni ahhoz képest, hogy mindig Nokiám volt.
Arra vigyázni kell, hogy csak wifivel netezzek rajta, mert iszonyú ára van még mindig a mobil-netes csomagoknak. Tehát letölteni általában csak a gyárban tudok. Viszont valamiért korlátozva van a net. Nem tudok programokat telepíteni az Android Market-ből. Ám mivel nem elégszem meg a Galaxy alap applikációival (játék például nincs rajta), nagy nehezen rájöttem, hogyan kerülhetem ki a munkahelyi korlátozást. Nagy nehezen találtam pár oldalt, ahol némelyik programot le tudtam menteni a gépemre. Csatlakoztattam a telefonom, és felmásoltam az sd-kártyájára a játékokat. Ezeket megnyitottam a Galaxy fájlkezelőjével, és hipp-hopp, fel is telepítette az áhított dolgokat.

A másik kínlódásom az e-könyv olvasóval volt. Nem kevés kutatás árán sikerült rájönnöm, hogy az Aldiko eBook-olvasó csak az .epub formátumot szereti. Mit tehet az ember, akinek a könyvek .txt, vagy .rtf formátumban figyelnek a gépén? Természetesen beszerez egy epub-konvertert. Innentől a menet ugyanaz, mint a programok telepítésénél. Fogom a kész könyvet, felmásolom az sd-kártyára, megnyitom az ebook olvasó programot, és beimportálom a tartalmakat. Voila! Már olvasni is tudok a telefonomon.

Tehát most Terry Pratchett-et olvasok, és malacokra lövöldözök, madarakkal.

Samsung Galaxy S

 


Android

Nézegetem az Android-os telefonokat. Egy valami szembeszökő velük kapcsolatban.
Ez az operációs-rendszer linux alapú, ezért (is) nyílt forráskódú. Ha mondjuk netbook-ból windows-ost, vagy linux-ost vásárolnál, akkor az előbbi drágább pár ezressel, mert a Microsoftot meg kell fizetni ugye.

Akkor az Android-os telefonok miért a legdrágábbak?

Android - Az operációs-rendszer logója

Kép: livbit