Antialkohol

Oly sok mindenki elcsodálkozik azon, hogy lassan 25 éve nem ittam egy csepp alkoholt sem. Kérdezik, hogy bírom ki, és ilyenkor kicsit furcsán, talán szánakozva is nevetek fel, hisz az élethez, a normális élethez, nem feltétel az alkohol. Ahogy a kábítószer sem.
Szoktam mondani: kinőttem belőle.
S mivel nekem gyorsan fel kellett nőnöm, ez a mondat nem is akkora hülyeség, mint ahogy elsőre hangzik.
Mikor 4-5 éves lehettem, mindennap láthattam, hogy mit tesz az alkohol a családommal. Az apám részegen verte az anyámat, aki szintén belemenekült az alkoholizmusba, hogy csökkentse a fiatalon (18 évesen) elbaszott élete feletti, és a mindennapos fizikai fájdalmát. Aztán elváltak 6 éves koromra, de az alkohol anyám kezében ragadt. Undorodtam végigmenni vele az utcán. Inkább messzire lemaradtam, és kissé szánakozva néztem imbolygó járását, ahogy szinte faltól a parkoló autóig bejárta a járdát.
Később kórházba került emiatt, ahol azt mondat az orvos, ha így folytatja, két hetet ad neki. Akkor abba hagyta az ivást.
Négy évvel ezelőtt, megint elkezdett inni, ami a tavalyi halálát is okozta. Sejtettem. Amikor telefonon beszéltünk, vagy amikor utoljára, négy éve meglátogattuk őket, a viselkedése ugyanolyan volt, mint gyerekkoromban. Az ismerős gyomorszorító érzés is.
Szerintem sejtette, hogy megéreztem rajta. Ritkultak a telefonhívások, a skype beszélgetések.

Keresztanyámékra mindig felnéztem. Ők voltak nekem a tiszta, rendes család. Sosem ittak, unokatesómék tanulmányi eredményei mindig jók voltak, és az egész általánost egy iskolában járták ki, míg én évente, két évente másikban, attól függően, mikor melyik szülőmnél, nagyszülőmnél laktam. És saját szobájuk volt egy napfényes panelházban.
Aztán mikor először láttam keresztapámat részegen, furcsa volt. Ő a vidám fajtához tartozik, így nem üvöltött, nem verekedett, hanem egy idő után csendben elaludt. Emlékszem, mekkora csalódás, és milyen rossz érzés volt így látnom őt.
Mikor barátoknál, ismerősöknél nyári kerti-partin veszünk részt, és valamelyik házigazda szülő vidámabb lesz a sörtől, bortól, vagy amit éppen iszik, a gyerekeik szemében ugyanazt az érzést látom visszatükrözni, mint amit anno én is éreztem. Nem értik, nem is érthetik azt az állapotot, amit az alkohol okoz, de nagyon rosszul esik nekik másmilyennek látni a jó esetben, imádott szüleiket.
És ők mindent észre is vesznek.
Többek között ezért sem iszom alkoholt. Nem akarok a lányom szemében ilyen érzéseket viszontlátni.