Vennénk

Itt a jó idő. Előkerült végre Kispipi kétkerekű, lábbal hajtós “futóciklije”. Még ősszel kapta, és elég szépen megy vele. Idén már az ülést is feljebb kellett állítanom. Ha így megy tovább, nyáron pedálozni fog egy kétkerekűn. Így hát eljött az idő, hogy mi is beszerezzünk egy-egy kerékpárt. Lassan négy éve, hogy a házból ellopták az új bringáinkat. Akkor megfogadtam: ha veszünk is, akkor is csak használtat, de lehetőleg nem túl ócskát.
Egy ideje nézegetem ez ügyben az internetet. Vatera, és pár csak kerékpárokkal foglalkozó hirdetési oldalt is végigböngésztem a napokban, de azt kell mondanom, ami jó lenne, az vagy drága, vagy messze van.
Pedig nincs nagy igényünk:

  • az első, és legfontosabb: ne legyen a mai divatos (sic!) “montenbájk”, pláne nem tesco-gazdaságos, műanyag pedálos-fékkaros.
  • ne legyen versenykormányos: nem szeretek fejjel lefelé tekerni.
  • az előbbiekből adódóan, egyenesen, kényelmesen lehessen rajta ülni. Azaz városi bicikli.
  • legyen pár sebességes: lánc, vagy agyváltós, nekem mindegy.
  • számunkra alapfelszereltség a sárvédő, láncvédő, csomagtartó. Ha van rajta extra dinamós lámpa, annak csak örülünk.

Típus ami eleve szóba jöhet: Puch (nagyon szépek a régiek), KTM. De persze nálunk erősen játszik a “meglátni, és megszeretni” esete. És végül a legfontosabb: 20.000 forintnál többet nem szánunk rá. Mármint darabjáért. Tehát akinek van eladó kerékpárja, ami megfelel a kívánalmainknak, esetleg szomszédja, barátja, ismerőse van, aki el akarja adni megunt drótszamarát, kérem vegye fel velem a kapcsolatot!

Valami ilyesmi érdekelne

 

Megosztom
Facebook Twitter Email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.