Gyomorrontás

Rémálom. Egy olyan gyerek rémálma, aki lefekvés előtt valami nehezet evett, s egész éjjel hánykolódott az ágyában.

Ez jutott eszembe, miközben a Coraline című filmet néztem. Egy olyan rendezőtől, akinek a Karácsonyi lidércnyomást is köszönhetjük, Neil Gaiman könyvét filmre vinni szinte gyerekjáték. Mégis, az utóbbi legalább kedves, derűs, majdhogynem azt mondanám, gyagya mozi. De a Coraline alatt végig a hideg futkosott a hátamon. Elismerem, a horror nagyon távol áll tőlem. Ezért sem szoktam ilyen stílusú filmeket nézni. És ez a mozi súrolja a műfaj határait. Bár nincsenek benne olyan tipikus jelenetek, amikor hirtelen olyasmi történik a filmvásznon, amitől üvöltve maga alá rondít a néző. Ám normális lélekkel rendelkező embernek feláll a szőr a hátán, ha azt látja, hogy az addig kedves, már-már nyálas emberek, hirtelen kifordulnak önmagukból, és megmutatják velejéig gonosz arcukat.

Valami ilyesmiről szól a film. Coraline az új házukban felfedez egy kis ajtót, ami egy másik világba visz. Csakhogy az ajtó túloldalán minden ugyanolyan, azzal a különbséggel, hogy apa, és anya vicces, kedves emberek, nem úgy, mint az igazi világban, ahol kissé elhanyagolják gyermeküket. Egy valami hibádzik. A mesevilágban mindenkinek a szeme helyén gomb van. S ha ő is itt akar maradni, neki is követni kellene ezt a furcsa "szokást". Mikor a kislány, érthető módon, nem szeretne megszabadulni a jól megszokott szemeitől, kibújik a szög a zsákból. A meseországbeli anya átvedlik valami gonosz, pókszerű lénnyé, aki gyerekek lelkeit rabolja el.

Egyáltalán nem gyereknek való. Sőt! Ha a kedves szülők azt tervezik, hogy a kiskorúakkal együtt nézik meg ezt az alkotást, azokat sürgősen lebeszélném róla, hacsak nem akarnak az éjszaka közepén a gyerek sikítására ébredni, és visszatérni a gumilepedő használatára. 

 

Megosztom
Facebook Twitter Email

4 válasz érkezett a Gyomorrontás

  1. Időközben megnéztem a filmet. Van egyfajta stílusa, ami könnyedén elnyerte a tetszésemet. Eleinte kicsit laposnak találtam, de aztán elég szép kis történet lett belőle. Gyerekfilmnek viszont tényleg nem nevezhető.

  2. @Wale igazad van. Az eleje tényleg lassú. Azt hiszem, újra meg kell néznem.
    Manapság már az, hogy animációs film, nem jelenti azt, hogy gyerekeknek szól. Azt hiszem, ezt még sokan nem tudják felfogni, és látva a promót, automatikusan úgy hiszik, hogy gyerekfilm.
    Volt valami horror-rajzfilm is pár éve. Szörnyű ház, vagy ilyesmi volt a címe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.