Másik világ – Sikátor (vázlat)

Érzem a szagát. A mocskos vágynak különös bűze van. Figyelem, ahogy a tízéves forma lánynak a kutyájával akar barátkozni. De az morog, vicsorog rá. Hiába. Az állatok is megérzik a rossz embert. Tudom, mi jár a fickó fejében, hallom a gondolatait, ismerem a tervét, de próbálom kizárni a fejemből. Hirtelen kikapja a lány kezéből a tacskó pórázát. Egy mozdulattal a falhoz rántja a kutyát, és a sikátor egyik kukájához köti. A lány előbb utána veti magát, és kiabál, hogy engedje el a kutyáját. A fickó vigyorogva felé fordul. Még várok. Megvárom, hogy biztosan meg meri tenni azt, ami után a vére hajtja. A lány megijed. Hallom, ahogy hevesen dobog a szíve. Már nem a kutyájáért könyörög. Érzi, hogy többet is veszthet. A biztonsági őr ruhás férfi lekever egy nagy pofont, mikor a lány elkezd segítségért kiáltani.  Aztán röhög. A fiatal test neki zuhan a falnak. A kutya a másik oldalon neki feszül a póráznak, és veszettül ugat. De a fickót nem érdekli. A lány vérző sebét fogva sikít a fal mellé guggolva. Érzem, hogy a vér szagától kellemes bizsergés fut át a testemen. Jól ismerem ezt az érzést. Sok év kellett, mire megszoktam az alakváltozást. Ránézek a kezemre. Az ujjaim hegyén fémesen csillannak meg a karmok. Mikor a férfi rá veti magát, leugrom a tetőről, csendben, mint egy ragadozó. Bár felesleges halkan járnom. A kutya ugatása elnyom minden zajt. Végre, pár napi ínség után, ma enni fogok. A fickó feltépi az ájult lány blúzát, és mocskos kezével a szoknyája alá nyúl, miközben ráfekszik. Most. Érzem az undort, a gyűlöletet az ilyen férgek iránt. A torkomból feltör az üvöltés. A férfi rám néz. Már annyira elborította agyát a vágy, hogy nem is igazán látja, ki vagyok. Tesz egy hirtelen mozdulatot, miközben feláll, s kezében egy kés pengéje villan. Harcolni akarsz? Legyen. Minden gyűlöletem összegyűlt. Megfeszül a testem. Csak egy gondolat kell, s már nem élne. De ennek a féregnek nem jár gyors halál. Szenvednie kell. Rá vetem magam. Egy intésemre kirepül a kés a kezéből. A mellkasára ülök. Megpróbálja a karjait kiszabadítani a térdeim alól. Mikor újra felüvöltök, a hold felé fordítva arcom, a hírtelen támadt szél lekapja a sapkát a fejemről. A fickó meglátta az arcom. Érzem, ahogy megremeg. Már ő is üvölt. Könyörög a szaros életéért. A félelemtől maga alá csinál. Egy pillantás alatt feltépem a nyakát. Mikor érzem, hogy elernyednek az izmai, leszállok a melléről. Mellé térdelek, és feltépem a szíve tájékát.


A lány még mindig ájultan fekszik a sikátor kövén, de él. Hallom a lélegzését. A kutya nyüszítve, könyörgő szemekkel néz rám. Megsimogatom a fejét. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve, bele dugom az ujjam egy közeli vértócsába, és összekenem vele az eb pofácskáját.


Másnap este a Duna parti templom tetején olvasom az aznapi újságot. Rejtélyes halálesetről írnak. Egy biztonsági őrt szétmarcangolva találtak az áruház melletti kis utcában, egy ájult fiatal lány, és egy tacskó kutya mellett. A férfi szíve rejtélyes módon eltűnt.

(kép: Bluefley)

Megosztom
Facebook Twitter Email

14 válasz érkezett a Másik világ – Sikátor (vázlat)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.