Cajon

Utánaszámoltam, lassan fél éve, hogy tanulok cajon-on dobolni. Ez olyan 16 alkalom, mert nem minden héten tudjuk összeegyeztetni az időbeosztásunkat a tanárommal.
Még valamikor tavasszal vittük el Kispipit egy hangszersimogató előadásra, mert az iskolában szeretett volna furulyázni tanulni. Mi meg gondoltuk, itt legalább kipróbálhatja. Mire vége lett az előadással egybekötött foglalkozásnak, beleszeretett a darbukába.÷)
Én pedig megláttam egy addig számomra ismeretlen perui dobot. Ez a cajon.
Hogy hogy megy a tanulás? Lassan. De lehet, hogy én vagyok türelmetlen, illetve kishitű. Végül is hova sietek? És mit várok, amikor havonta ha kétszer eljutok órára, meg hetente néhányszor tudok gyakorolni?
Szóval megyeget. Ide szoktam feltölteni olykor, hogy visszahallgassam, mennyit fejlődtem. Eperke szerint fejlődtem. Persze aztán megbánom, és legszívesebben letörölném őket.

Ő az én cajon-om

Ő az én cajon-om

Megosztom
Facebook Twitter Email

11 válasz érkezett a Cajon

  1. Gyönyörű hangszer! Vicces, ismerős gondolatok, amiket írtál 🙂 Én youtube-ra töltök fel időnként számokat, amiket megtanultam, és tényleg jó visszahallgatni őket, mert belülről, napról-napra haladva néha nem annyira érződik a fejlődés. De mikor visszahallgatok egy 3 évvel ezelőtti nótát, akkor azért erősen kihallom és ilyenkor mindig kicsit megnyugszom és örülök, hogy a befektetett idő, talán mégsem ment mind kárba 🙂
    Viszont idén én is elkezdtem már a nagyon gázosakat kiválogatni és privát státuszúra állítani 🙂 (Látom, te is letörölted a tieid időközben, mert a link már nem él. Pedig kíváncsi lettem volna!)
    Ha úgy érzed lassan megy, gondolj arra, van, aki tanár nélkül kénytelen tanulni. (Pl. én) Na, az lassú…

    • Kijavítottam a linket. Most már hallgatható. 🙂
      Azért reménykedem, hogy egyszer benne lehetek egy zenekarban.

      Először én is youtube-ról akartam tanulni, de annyi stílus van, hogy már az elején belezavarodtam. Aztán rátaláltam a CajonStúdióra, ahol szokott workshop-ot rendezni a Makám dobosa. Azóta hozzá járok, ő választotta ki a hangszeremet. Egyszerre tanulok dobolni, és kapom a szolfézs leckéket is. 🙂

      • Tök jó!
        Szolfézs nekem sem ártana, az sötét folt a fejemben 🙂
        Én egy gitárost már találtam, a közös zenélés szuper, egészen más tapasztalatokat ad, mint az egyedül gyakorlás. Majd ha már jó idő lesz, és van kedved, egyszer összejöhetünk 3-an valahol a szabadban, megnézni mit lehet a 3 hangszerből kihozni. Gitár, cajon, okarína az már egész kereken hangzik hangszertípust tekintve 🙂

        • Nagyon jó ötlet!
          Van még egy láb tamburinom is, meg talán lesz egyszer lábcin is. 🙂
          Milyen volt először együtt zenélni valakivel?

          • Már nem emlékszem az elsőre, de egy valamit megtanultam azóta: legalább egy embernek a csapatból nem árt jobban érteni a zenéhez, mert ő már akkor tudja húzni a többieket. Ezt most így nem nagyon tudom elmagyarázni. Ha mindenki nagyon kezdő, az elég keserves tud lenni. (És itt most nem elsősorban arról beszélek, hogy ki mennyire jártas a saját hangszerében, hanem inkább a zenélésben úgy összességében.)

          • A youtube-on szoktam akusztikus gitár szólókat keresni, és azok alá dobolok. Élőben azért biztosan jobb. 🙂
            Kesztler Lőrinc: Zenei alapismeretek című könyvét tudom ajánlani. Ha nem tudod megszerezni, megvan pdf-ben, átküldhetem.

  2. Gyönyörű egy cajon! Én már néztem magamnak olx-en, jófogáson, de egyik sem olcsó darab. Tudna nekem valaki segíteni, hogy a legolcsóbb cajon mennyibe kerül?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.