Egy csepp

Általában érzéketlen embernek tartom magam. De a tragédiák mindig megérintenek. Azt hiszem, Ti is így lesztek ezzel, ha elolvassátok ezt az írást.

Ágnes! Minden tiszteletem a Tiéd, az erődért, a bátorságodért. Könnyeket csaltál a szemembe. Egy csepp a fiadért. Sajnálom, hogy a kérésed ellen mentem, miszerint senki se szóljon semmit. De ezt nem hagyhatom szó nélkül. Ha kéred, eltüntetem innen ezt a bejegyzést. 

 


Elhunyt Michael Jackson

Magyar idő szerint, éjjel fél kettőkor eltávozott az élők sorából Michael Jackson.

A 80-as évek meghatározó előadóművésze volt. Olyan dalokat adott a világnak, mint az 1982-ben kiadott Thriller, az 1987-ben megjelent Bad, és 1995-ben They Don’t Care About Us című számok.

Gondolom, sokan emlékeznek még, a Lionel Ritchie-vel együtt írt, We Are The World című dalra, amivel az afrikai éhezőkön próbált segíteni.

Legalább akkora veszteség érte a zeneipart, mint 1991-ben Freddie Mercury halála. Egyedülálló jelenség volt. Nyugodjon békében.

 


Ötlet

Van egy ilyen hülye ötletem, hogy mi lenne, ha a bloggerek ősznépien, sztrájkolnának, egyfajta szinkron-bloggolásként.

Bár igazán nem szoktam politikai témában írogatni már rég óta. Mostanság is csak annyit mondok maximum, hogy szavazz az LMP-re, de már nagyon elegem van abból, hogy ha az ország szarban van, akkor a kisembereknek kell kihúzni.  Azoknak, akik szeretnének normálisan megélni a fizetésükből.

 


Gyomorrontás

Rémálom. Egy olyan gyerek rémálma, aki lefekvés előtt valami nehezet evett, s egész éjjel hánykolódott az ágyában.

Ez jutott eszembe, miközben a Coraline című filmet néztem. Egy olyan rendezőtől, akinek a Karácsonyi lidércnyomást is köszönhetjük, Neil Gaiman könyvét filmre vinni szinte gyerekjáték. Mégis, az utóbbi legalább kedves, derűs, majdhogynem azt mondanám, gyagya mozi. De a Coraline alatt végig a hideg futkosott a hátamon. Elismerem, a horror nagyon távol áll tőlem. Ezért sem szoktam ilyen stílusú filmeket nézni. És ez a mozi súrolja a műfaj határait. Bár nincsenek benne olyan tipikus jelenetek, amikor hirtelen olyasmi történik a filmvásznon, amitől üvöltve maga alá rondít a néző. Ám normális lélekkel rendelkező embernek feláll a szőr a hátán, ha azt látja, hogy az addig kedves, már-már nyálas emberek, hirtelen kifordulnak önmagukból, és megmutatják velejéig gonosz arcukat.

Valami ilyesmiről szól a film. Coraline az új házukban felfedez egy kis ajtót, ami egy másik világba visz. Csakhogy az ajtó túloldalán minden ugyanolyan, azzal a különbséggel, hogy apa, és anya vicces, kedves emberek, nem úgy, mint az igazi világban, ahol kissé elhanyagolják gyermeküket. Egy valami hibádzik. A mesevilágban mindenkinek a szeme helyén gomb van. S ha ő is itt akar maradni, neki is követni kellene ezt a furcsa "szokást". Mikor a kislány, érthető módon, nem szeretne megszabadulni a jól megszokott szemeitől, kibújik a szög a zsákból. A meseországbeli anya átvedlik valami gonosz, pókszerű lénnyé, aki gyerekek lelkeit rabolja el.

Egyáltalán nem gyereknek való. Sőt! Ha a kedves szülők azt tervezik, hogy a kiskorúakkal együtt nézik meg ezt az alkotást, azokat sürgősen lebeszélném róla, hacsak nem akarnak az éjszaka közepén a gyerek sikítására ébredni, és visszatérni a gumilepedő használatára. 

 


4.évad

Rendezgetem a blogomat. Egy időben "elvándoroltam" innen. Kipróbáltam egy másik szolgáltatót. Ne kérdezd, miért.

Például, volt egy albérlőnk, aki Eper egyik barátnője. Majd fél évig élt a kisszobában. Tovább is maradt volna, ha nem "penderítjük ki". Azaz, szólva lett neki, hogy most aztán keressen albérletet. (Azért költözött hozzánk, mert az előzőt felmondták. Kicsiny életünk egyik rossz döntése.) Lusta volt hozzá. Meg saját bevallása szerint, elkényelmesedett. Addig nem is költözött el, amíg szinte tálcán nem kínáltak neki egy lakást. A vége harag lett. Mármint az ő részéről. Nem adtam oda neki az egyik tévénket. Úgy gondoltam, hogy pár hónap menedéknyújtás után, amikor is nem volt gondja fűtés-víz-villany-internet számlákra, s elég jól félre tudott rakni a fizetéséből, hisz általában a mi cuccainkat használta (pl. fogalmam sincs (de), hova kenhette a borotválkozás utáni arcbalzsamomat), kissé pofátlan túlzás egy ilyen kérés. 

Szóval ezeket, s még egyéb bejegyzéseimet átemeltem ide, hogy végre teljes legyen az "életmű".

Na de nem is erről akartam szólni. Rendezgetés közben megnéztem az első, nem épp frappáns, bejegyzésemet. Innen jöttem rá, hogy ma van a blog négy éves évfordulója.

Köszönöm mindenkinek, hogy idáig jött velem, velünk. Hogy tanúja volt Kispipi születésének, hogy olvasta, néha nem túl felemelő agymenéseimet. S főleg, köszönöm a sok kommentet.

Indul az 5. évad!


Köszöntő

Elérkezett végre a várt Újesztendő! 
Kívánom, hogy hozzon sok jót a jövendő!
Kövér, tiszta búzát arasson a kasza,
És minden magyarnak jól álljon a
- nyakkendője!


Hazánk boldoguljon, virulj magyar népem!
Székesfővárosunk épüljön ki szépen!
Terjedjen az erény, vesszen, ami durva!
Minden utcasarkon álljon egy-egy
- hirdetési oszlop!


Kopasz koponyával, görnyedő derékkal
Sok vén sportman a testkultúráért él-hal.
Ám, de másnap masszőr dörzsöli az inát,
Így jár, aki nagyon szereti a
- baracklekvárt.


Megáradt a Duna, nézni is rettentő,
Elveszett száz lélek, bedőlt sok háztető.
Még az öreg Gellért hegye is megingott,
Mert Kovács kapitány olyan nagyot
- füllentett.


Az én kedves, drága Elemér barátom
Reggel sokszor sápadt s levert, amit látom.
Kérdem tőle múltkor: Mért vagy oly aszott?
Bágyadtan mondja, hogy egész éjjel
- fájt a foga.


Május van, tavasz: a szerelem hónapja,
az ébredő vén föld új ruháját kapja.
Ember is, állat is örül a tavasznak,
s lenn a Duna-parton a kutyák is
- örülnek.


Reng a búzakalász az alföldi rónán,
ott arat egy legény, arra jön egy szép lyány.
Rákacsint a legény, leteszi a kaszát,
Nadrágjába nyúl, és kiveszi a
- kaszakövet.
 
Lőwy Árpád: Újévi köszöntő 


Karácsonyi hangulat, filmekkel

Már elkezdtem a hangulat alapozását egyik kedvencemmel, a Karácsonyi lidércnyomás című filmmel. ( Trailer ) Tim Burton első, egész estét betöltő animációs filmje.


Karácsonyi zene, vidámság, némi humor. Mi kell még egy kellemes ünnephez? S melyik filmben találhatjuk meg mindezt, ömlesztve? Természetesen a Reszkessetek betörők-ben. ( Trailer ) Persze, csak az első két részt ajánlom. A harmadik, gondolom, a régi főszereplő kiégése miatt, átment valami elrontott kémfilm szerűségbe.


Valamiért romantikusan rajongok az olyan amerikai házakért, mint amilyen a Hull a pelyhes című film főhőseié. ( Trailer ) Főleg télen, mikor friss hótakaró lepi be a reggeli fényben az utcákat. Azt hiszem, ilyennek képzelem a meleg, de tágas családi fészket. Amikor karácsony elött (mikor máskor, természetesen?),  megjelent az amerikai játékboltokban a nevető Elmo-bábu, pillanatok alatt leürítették a szülők a polcokat, szétkapkodták a készletet, eltapostak néhány embert a bevásárlási lázban. Ennek az őrületnek állít emléket ez a film. Úgyhogy, ha már túl vagyunk az ajándék vásárláson, mosolyogva gondolhatunk meleg szobánkból a hidegben zombiként kóválygó, ajándékra vadászó honfitársainkra.


Nem maradhat ki egy alap film. Hölgyek szívükhöz kapnak, és hevesen bólogatnak a cím hallatán. Aludj csak, én álmodom. ( Trailer ) Karácsonykor, egy kereskedelmi adó is leadja. Kedves, romantikus. Olyan igazi kanapén hátradőlős az ajándékozás, és a lakoma után.

Majdnem lemaradt egyik kedvencem, amit sajnos még nem adtak ki DVD-n. Nem rég írtam Bill Muray-ről. Ő a főszereplője a Szellemes karácsony című, Dickens, Karácsonyi énekének modern átdolgozásának. ( Trailer )

Úgy látom, sikerült viszonylag "régi" filmeket felsorolnom. Ha van még valakinek ötlete, szívesen látom a kommentek közt.


S megint egy kis zene, az alapozáshoz:

Itt letöltheted

Karácsonyi lidércnyomás

 


júeszéj

Nem rajongok Amerikáért. Ott sincs kolbászból a kerítés, és akit eddig haza látogatni láttam, tisztelet a kívételnek, valami sznobériában szenved, hogy ő amerikáboul, és hülye akcentusa van. De a mai, történelmi pillanat, és mi élünk, és látjuk. Színes bőrű elnök, az USA trónján. Fogalmam sincs, mit várhat tőle a világ, eddig is elkerültem minden olyan blogbejegyzést, ami erről a fickóról szólt. De azt hiszem, jobb lenne, ha a mi politikusaink figyelnének rá. És tanulnának tőle.

UPDATE: Úgy tűnik, könyvet is írt. Apám álmai című művével, Grammy-díjat is nyert, hangoskönyv kategóriában. 

Obama

(Kép: Obey Giant )